Magas vérnyomás és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata
SÚGÓ A szív- és érrendszeri betegségek kockázatát növelő és csökkentő ételek Hazánkban az összes haláleset feléért a szív- és érrendszeri betegségek felelősek. Sajnálatos tény, hogy az EU tagállamai közül az élen foglalunk helyet e tekintetben. A helytelen táplálkozási szokások, valamint a mozgásszegény életmód szoros összefüggésben áll ezeknek a betegségeknek a kialakulásával, így érdemes tisztában lenni azokkal az élelmiszerekkel, amelyek csökkentik és azokkal, amelyek növelik a kockázatot.
Időpontkérés Szív- és érrendszeri betegségek és a táplálkozás A szív- és érrendszeri megbetegedések hazánkban a vezető halálokok közé tartoznak. Jellemzően a szívben koszorúér-betegség, szívinfarktus, szívelégtelenségaz agyban átmeneti agyi keringési zavar, szélütés, strokea perifériás érrendszerben érszűkületek és a vesében krónikus vesebetegség, veseelégtelenség okoznak károsodást.
Kialakulásukban számos tényező játszik szerepet.
Rizikófaktoraik között vannak, melyek befolyásolhatóak a dohányzás, a stressz, az alkoholizmus, a mozgásszegény életmód, a túlsúly vagy elhízásés van, amelynek hatása mindössze csökkenthető magas vérnyomás, diabétesz, zsíranyagcsere betegségilletve van, ami nem befolyásolható életkor, a nem és az örökletes tényezők.
A magas koleszterinszint bizonyítottan a szív- és érrendszeri megbetegedések fő rizikófaktora. Ez a tényező az egyik leginkább befolyásolható a kockázati tényezők közül.
Koleszterin és zsírsavak A koleszterin egy viaszhoz hasonló anyag, úgynevezett szteránvázas vegyület, mely a lipidek csoportjába tartozik. A szervezetünkben található koleszterin nagy részét a májunk termeli.
- Sealex és magas vérnyomás
- Milyen esélyem van, hogy infarktust kapjak?
- Bizonyos esetekben több kardiovaszkuláris kockázati tényező együttesen van jelen.
- Van magas vérnyomásom tudok e fekvőtámaszt csinálni
- 3 gyógyszer magas vérnyomás ellen
- Hogyan kell kezelni a magas vérnyomást 1 fokos fórum
Testünk számára nélkülözhetetlen anyag, mely a sejtmembránok folyékonyságát, fluiditását biztosítja, továbbá részt vesz az epesavak, illetve különböző hormonok szintézisében, különleges szerepe van az agysejtek, idegsejtek képződésében. Habár a koleszterint természetes körülmények között a szervezet termeli, sok ember vérének túl magas az LDL-koleszterin szintje, amelyet az étrend is befolyásolhat.
Másik típus a nagy sűrűségű lipoprotein-koleszterin HDL-C. Ha sok a HDL-koleszterin, az azt jelenti, hogy kevésbé valószínű a zsírlerakódások képződése az artériákban.
A fizikailag aktív életmód és az egészségesebb összetételű zsírok fogyasztása segíthet növelni a HDL-koleszterin szintjét.
Különböző tényezők befolyásolják a vér koleszterinszintjét. Vannak olyan nyersanyagok, melyek nagyobb mennyiségben tartalmaznak koleszterint, ilyen például a tojássárgája, belsőségek.
Amennyiben kezelőorvosa diagnosztizálja a magas vérnyomás, diéta, a testmozgás és a gyógyszeres kezelés lehet előírni, hogy tartsa ellenőrzés alatt.
Élelmi koleszterinből naponta legfeljebb mg az ajánlott mennyiség, azonban szív- és érrendszeri megbetegedés esetén a megengedett határérték mg. A koleszterinszintet a legtöbb esetben a telített zsírsavak túlzott bevitele emeli, ezek koleszterinszint-növelő hatása mintegy kétszerese az élelmi koleszterinének.
Miért fontos a rizikóbecslés?
A telített zsírsavak jellemzően az állati eredetű élelmiszerekben találhatóak, mint a zsírosabb húsrészek, halak, felvágottak, belsőségek, tojás, tej, tejtermékek, vaj, szalonna, illetve az ezen alapanyagok felhasználásával készült ételekben, mint például a vajas kekszek, sütemények, szószok, krémek, pástétomok.
A növényi olajokra jellemző zsírsavösszetételtől eltérően nagyobb mennyiségben találunk telített zsírokat a kókusz- és pálmaolajban is.
A zsírok másik típusa, mely szintén kedvezőtlen hatással van az LDL- és a HDL- koleszterin szintre — előbbit növelik, utóbbit csökkentik — az ún. Olyan élelmiszerekben találhatók, melyek részlegesen hidrogénezett növényi zsírokat tartalmaznak.
Ilyenek lehetnek például a töltött kekszek, sütemények, pattogatott kukorica, müzli szeletek.
A zsírok harmadik típusába tartozó telítetlen zsírsavak inkább kedvező hatásúak az LDL-koleszterin szintre. Mit együnk?
